Jákói Bernadett a sokoldalú tehetség (Egy ember, akire érdemes odafigyelni)
„Csak az írás kényszere, vékony vigasza, a tehetség parancsa lendíti tovább azokat, akiknek van tehetsége.”

Tar Sándor

Sosem felejtem el azt a napot, amikor Jákói Bernadettel először találkoztam Várpalotán 2010. Szeptember 24-én az Íriszfest Gála műsor keretében. Betty és Barátai Speciális Népzenei csoport citera előadása is a program részét képezte. Egy moldvai népdalt adtak elő melyet Erdélyből hozott. Örömmel és szeretettel beszélt a népzenéről, csoportjáról, már akkor felfigyeltem erre a csupa mosoly – csupa szív emberre.

Aztán az élet úgy hozta, hogy még többet találkoztunk, még jobban megismertem őt és kibontakozott előttem egy igen sokoldalú és rendkívül tehetséges ember portréja. Ő nem csak a zenei csoportot vezeti, a Kabóca Bábstúdió alapító tagja volt 1997 –ig játszott ott bábszínészként. A Mediaworks Veszprém megyei Napló külső tudósítója, Veszprém megyei Természetbarát Szövetség közösségi és civil munkatársa, koordinátorként közreműködött a városi projektekben, mint a Smaragdváros, a BaBaKo- Berkenye tanösvény- Sétál a család c. füzetsorozatok létrehozásában.  Smaragdváros projektben helytörténeti előadások, tanulmányok köthetők a nevéhez.  Veszprém helytörténeti és honismereti, valamint idegenforgalmi, turisztikai múltjának kutatásával is foglalkozik, tanulmányok, előadások keretében népszerűsíti az általa kezdeményezett projektet. Turisztika Pedagógiai tevékenységébe speciális igényű felnőttek, nyugdíjasok ismerkednek meg Veszprém megye turisztikai és idegenforgalmi értékeivel. Kisdiákoknak tart helytörténeti előadást, a Veszprémi Helytörténeti Album, a VENŐKE és a Magunk útján Önismereti Fórum oldalt kezeli.  25 év óvodai munkakörben eltöltött időszak után jelenleg szabadúszóként, külsős munkatársaként tevékenykedik és dolgoz be a Naplónak, de citeraszakkört tart a Padányi Katolikus Iskola alsósainak. A minap egyik tehetséges tanítványa II. helyezést ért el a Veszprém városi Ki Mit Tud? rendezvényén citera – ének előadásban.

Kedves Bernadett! Szeretettel köszöntelek.

Biztos kihagytam valamit. Pár szóval bemutatkoznál, hol születtél, hol élsz, tanulmányaidat hol folytattad?

1969-ben születtem Veszprémben. Itt nőttem fel, tanulmányaimat is itt folytattam, igazán tősgyökeresnek vallom magamat, soha nem gondolkodtam abban, hogy elhagynám Veszprémet. A mai napig büszke vagyok szülővárosomra minden múltbéli értékével, szellemiségével együtt. A Forfakettes Általános Iskola (jogutódja a Cholnoky Jenő Általános Iskola lett) és a Kállai Éva Gimnázium befejezése után is csak levelező tagozatra ugrottam ki a soproni Óvóképzőbe, de emellett továbbra is Veszprémben folytattam pályámat.  Pár évet töltöttem a szentgáli Fenyves Óvodában, főiskolai éveim alatt. Óvodapedagógusként végeztem, zenével, a rajzzal, az illusztrátori tevékenységekkel is foglalkoztam, s vettem hasznát képességeimnek a pedagógusi pályám során.   Alapító tagja voltam 1992-ben a Kabóca Bábstúdiónak, 1998.-ig tevékenykedtem a Bábszínház életében, mint C kategóriás bábszínész.

Rendkívül sokoldalú és tehetséges vagy a különböző művészeti területeken. Honnan jött? A családodban volt rá példa vagy más módon képezted magad?

Autodidakta módon, saját tapasztalataimból sajátítottam el sok mindent, amit művészeti iskolákban nem lehet megtanítani. Gyermekkorom óta érdekelt a zene, a rajz, az alkotás, próbálkoztam a hangszerekkel, de nem utolsó sorban az írással is. A helytörténeti érdeklődésem is már egészen kisgyermek koromban megmutatkozott, óvodás koromban már Veszprémről szóló könyveket, útikönyveket nézegettem, mindig érdekelt, ha egy családi séta után magam megnézhettem a könyvben, hogy hol is sétáltunk Veszprémben. E mellett, sok olyan feladatot is végeztem az iskolában szorgalmi feladatként, ami Veszprém megismeréséről szólt. Sokat jártam a könyvtárba, később a levéltárba.  A zene édesapám által került az életembe, aki amatőr muzsikusként járt haknizni vendéglőkbe, szórakozóhelyekre, és otthon is nagyon sokat hallottam bendzsón játszani, szinte ezen nőttem fel: a magyar népdalokon és magyar nótákon. Rajzolás már hároméves koromban megmutatkozott, az önkifejezésem első megnyilvánulása lett, amit nem hagytam annyiban, hogy csak rajzoljak, nekem meg kellett alkotni a munkáimat, kiszínezni, létrehozni, elmesélni. Mindig, mindenhova szerettem rajzolni, iskolás koromban pedig több rajzversenyt is nyertem. Az orosz nyelv ismerete és a nyelv iránti érdeklődés is korán megmutatkozott, elég hamar felismertem a nyelv szépségét, és a népi folklórt is megszerettem, vele együtt a népzenét és az orosz nyelvű verseket. Így már úttörő koromban állandó résztvevője voltam az orosz nyelvi tanulmányi versenyeknek, ahol nemcsak verset mondtam el, hanem énekeltem is, zenéltem is a prózát. 1987-ben középiskolás koromban is egy Veszprém megyei Tanulmányi verseny első helyezettjeként kerültem ki Leningrádba egy hónapos tanulmányútra. Az alkotás az alkotni akarás és a művészi gondolkodás végigkíséri életemet, az óvodai pályafutásom alatt nagy hasznát vettem ennek a komplex művészeti tevékenységeimnek, sajnos manapság már nem értékelik a művészeti irányzatok felé kacsingató komplex tudású pedagógusokat, sajnos így én is elkerültem a fiktív óvodapedagógusi munkától, de jelenlegi tevékenységeimben sokat vagyok gyermek közelben. Jelenleg, zenei előadóként Dominek Anna tehetséges veszprémi színésznővel együtt játszunk egy általam megírt zenés-rajzos gyermekműsorban, a Varázskrétában, valamint egy népi hangszer bemutatós vásári hangulatú irodalmi-verses-zenés előadásban, a Zsivalygásban.

Minden, amibe bele fogsz sikeres lesz. Tevékenységeid közül melyiket szereted a legjobban?

Ez a kérdés egy kicsit nehéz, hiszen ha egy anyát megkérdeznek, melyik gyerekét szereti a legjobban, hasonlóan válaszolna, mint most én. A Jóisten segítségét kaptam, hogy a pedagógusi, értékközvetítői munkámban minden művészeti ágban otthonosan érezzem magamat és ne kelljen mások segítségére szorulnom azért, ha mondjuk magam meg szeretnék tanítani a gyerekeknek a dalt, egy hangszeren bemutatni a dallamot, vagy esetleg szépen el is énekeljük a játékdalt., netalán még illusztrációt is készítsek a daltanításhoz.  Nálam szépen összejött és képeztem magamat, hogy mindez megfelelő szinten elég legyen arra, hogy a célközönségem tanulhasson tőlem. A citerával is óvónőként találkoztam, hiszen ez az olyan népi hangszer, amit énekkel is kísérni lehet, a furulyával ellentétben. Az orosz nyelvet is nagyon szeretem, az óvóképzőben a diplomavédéskor is orosz nyelvű óvodapedagógiai vizsgálatokból diplomáztam. S a minap orosz nyelven közvetítettem Veszprém értékeit a városba látogató lengyel nődelegációnak. A helytörténet szorosan összekapcsolódik az írással, amit a gyűjtött, kutatott anyagból rendszerezve készítem el a tanulmányokat, publikációimat. A természetjárás pedig a hon és hazaismeret anyja, ami szorosan kapcsolódik a helytörténeti szemlélethez, a turistaság ideológiájához. Nagyon büszke vagyok a Szűz Mária szobor megtalálására, ami jelenleg a veszprémvölgyi Jezsuita templomban látható, hamarosan új táblát kap a szobor, amihez egy kamaraműsort szervezünk előadókkal a Mária Rádió segítségével.  Örülök, hogy a sorstól megkaptam ennek a mívelését és értékközvetítő szerepét is, s ebben a bizonytalan, változó világban nagyjából közvetíthetem szépségét az erre az életmódra és gondolkodásra nyitott célközönségnek.

Egy túrázó így írt: Gyönyörű helyre hoztad Betty a túrázókat, mi tudjuk, akik itt élünk, kincs a Balaton felvidéken! Az egyesület milyen túravonalakat jár be, hol lehet jelentkezni ezekre a programokra? 

Az én kis csoportom, a Zölderdő Speciális Túracsoportom 10 éves az idén. Fontosnak tartom, hogy a speciális emberek, akik helyzetüknél fogva bizonytalanul éreznék magukat egy többségi túracsoport közösségében, egy általam szervezett természetjáró csoportnak is a tagjai lehessenek. Ennek a céljából alakítottam meg 10 éve a Zöld erdőt, ma már 26 taggal rendelkezünk, és szervezem alkalmanként szombati napokon a rövid, de egészséges gyalogtávú útvonalakra a programjainkat. Elsősorban a megyében a túraútvonalak mentén gyalogolunk, de kipróbáljuk a tagszervezetek által felfestett új útvonalakat, mi vagyunk az elsők, akik bejárjuk és kipróbáljuk az eligazodás szempontjából a járhatóságot. Ha sikerül a tagjaimnak eligazodni, akkor mindenki más túrázónak is sikerülni fog. Aki az esélyegyenlőség jegyében szeretne velünk tartani, és a speciális igényűekkel együtt túrázni, nyugodtan jelentkezhet a közösségi oldalakon is ismert címeinken, szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Nagyfokú empátiára és szeretetre vall, hogy minden korosztály felé van tevékenységed. Példaértékű, ahogyan a speciális igényű felnőttekkel foglalkozol. Velük hol találkoztál?

Még 2000-es évek elejére nyúlik vissza ez a történet, amikor egy speciális iskolában dolgoztam, ahol megismerkedtem velük. Az iskolából kikerülve tartottam nekik már foglalkozásokat,kirándulásokat, szabadidős tevékenységeket. Ekkor már éreztem, hogy velük hosszú távon is lesz dolgom, mert a fogékonyságuk és a lelkes érdeklődésük miatt fontosnak tartottam, hogy tovább kell fejleszteni a kört velük. Nekem nagyon megtetszett ez a közösség, és elköteleztem magamat, hogy velük fogom folytatni a klubot. Azóta ez is 10 éve működik, szépségeivel, hátrányaival, küzdelmeivel igyekezem eggyé kovácsolni ezeket a hátrányos embereket, akiknek a mi közösségünk az egyedüli, ahová eljárnak, és jól érezhetik magukat a foglalkozásainkon.

Hogy vagy? Veszprémben zajlott a MAGYAR-LENGYEL BARÁTSÁG HETE, ami szintén sok elfoglaltságot adott, melyik program volt a legemlékezetesebb számodra?

Örvendetes, hogy pont itt Veszprémben, helyben jöttek ide a lengyel kulturális élet minden képviselői, és a VENŐKE, aminek vezetőségi tagja vagyok, itt, a Királynék városában sikerült találkoznunk és fogadnunk a lengyel nőküldöttséget.

Tartalmas szakmai programokkal vártuk őket, nőtörténeti sétára vittük őket a városban, és megtekintették a városháza aulájában a Kozmutza Iskola autizmussal élő növendékének munkáiból nyílt kiállítást, amelyen lehetőség is volt arra, hogy Slawka asszony adományával támogathassa a tehetséges szövő fiatalember munkáját.

Legközelebb hol találkozhatunk veled, hol lehet elérni, aki előadásra vagy más programra szeretni hívni, mint előadót/csoportodat? 

Sokat mozgok a város  különböző programjain, eseményein, most jelenleg kiállításom látható április végéig a Dózsa városi Könyvtárban Varázskréta és társai címmel, ahol Manócskák várják az idelátogató gyermeksereget, zenés- rajzos foglalkozást tartok nekik, ahol Bóbiták, Csiribirik és Manócsák elevenednek meg és találkozhatnak a gyerekekkel.  Akik szeretnék megismerni a tevékenységeimet, az interneten is bőven megtalál különböző szerepekben, bakancsban, citerával, regélve, dalolva, írásaimat a Veszprém megyei Napló hasábjain is megtalálhatják az erre érdeklődőek.

 

Köszönöm szépen a beszélgetést. Sok erőt, sikert kívánok minden tevékenységedhez.

 

 

 

 

(Az interjú 2018 – ban készült , folytatása következik.)

Lakatos Ilona



hagyományőrzés.eu >>